Kecskeméten a rendszerváltás óta, és jelenleg is fideszes a polgármester, valamint az országygűlési képviselők. Emiatt megszámlálhatatlanul sok bűnt, és hazugságot lehetne felsorolni. Most ezekből gyűjtöttünk össze ötöt.
2014 óta Szemereyné Pataki Klaudia a polgármester Kecskeméten, elődje Zombor Gábor volt, aki jelenleg az egyik országgyűlési képviselője a városnak. Mindkettőjüket kapták már rajta hazugságokon, be nem váltott ígéreteken. Nem kivétel ezalól a másik országgyűlési képviselő Salacz László sem. Nézzük meg Orbán Viktor hithű pártkatonái mivel hitegetik Kecskemét lakosságát:
1. Uniós pénzekből fesztiváloznak a fideszesek
Propaganda célokra használják a fideszes kecskeméti politikusok azokat az uniós pénzeket, amit arra kaptak, hogy közösségépítő, kultúrát támogató rendezvényeket, fesztiválokat tartsanak a városban. Az Átlátszó.hu úgy tudja Kecskemét fél milliárd forintot nyert arra, hogy 2019 és 2022 között a helyi identitást erősítő rendezvényeket tartsanak. Csakhogy a fideszes politikusok a pénzt inkább arra használják, hogy ezeken a rendezvényeken önmagukat és pártjukat fényezzék. Ebből az uniós pénzből jutott a Keresztény Polgári Piknikre is, ahol a város fideszes polgármestere, Szemereyné is megjelent. Ráadásul az önkormányzat és a város lapjai is címoldalán hozták le, amint gyermekével boldogan mosolyog a családi rendezvényen. Király József, ellenzéki képviselő szerint felháborító, hogy a Fidesz uniós pénzekből finanszírozza választási kampányát, propaganda kiadványait. "Nagyon jó, ha az unió ad pénzt a civilségre a megjelenésre, de hogy ezt a regnáló kormánypárti városvezetés a polgármester és a jelöltek bemutatására használja, az felháborító" - nyilatkozta a lapnak a politikus.
2. Sikkasztás, hűtlen kezelés - a 450 milliós KSE-botrány
2017-ben zajlott a Kecskeméti SE pere, a Szegedi Járásbíróságon Zombor Gábort, aki a sportolók gyanús fizetései idején polgármester volt Kecskeméten. A vádlottak között volt az akkori alpolgármester is és egy ismert kézilabdás. Az ügyészség összesen 452 millió forint nyomát kereste, a vád szerint a Kecskeméti Sportegyesületeket Működtető (KSE) Kft fiktív számlákkal akarta elkerülni a közterheket.
Zombor Gábor 2009 és 2012 között polgármester volt, amikor a sportiskolát létrehozták, amelynek vezetője az elsőrendű vádlottja az ügynek. Az ügyészség összesen 452 millió forint nyomát kereste, a nagyrészt önkormányzati tulajdonú cég ugyanis ennyit fizetett ki a három érintett cégnek marketing- és reklámtevékenységet elszámolva, miközben a vád szerint a sportolókat fizették ki ebből a pénzből. A volt polgármester akkor arról beszélt, hogy a válság kezdetén elpártoló cégszponzorok okozta helyzetet kellett megoldaniuk a sportéletben, a döntéseket a közgyűlések jóváhagyták. Zombor Gábornak a napi ügyek intézésére, a szerződésekre egyáltalán nem volt rálátása. Az expolgármester tanúvallomásából az derült ki, hogy a közgyűlésük által jóváhagyott sportfinanszírozási ügyek nyomon követésével Szemereyné Pataki Klaudiát – a jelenlegi kecskeméti polgármestert – bízta meg.
3. Salacz László és Zombor Gábor nem támogatják a beteg gyerekeket
Rig Lajos jobbikos politikus egy olyan pénzügyi alapot szeretett volna létrehozni, amely SMA betegségben szenvedő gyerekeket támogatott volna. Az ország példaértékű összefogásának volt köszönhető, hogy két magyar kisfiúnak, Zentének és Leventének sikerült összegyűjteni 700 millió forintot, hogy betegségük kezelését finanszírozni tudják. Ha már az állam ezt nem teszi.
Rig javaslata még a szavazásig sem jutott el a Parlamentben, a képviselők megakadályozták azt. Salacz László és az orvos végzettségű Zombor Gábor is a NEM gombot nyomta meg. Úgy döntöttek, hogy ne lehessen erről vitatkozni, majd végén netán megszavazni a javaslatot, amely segítséget jelenthetne a beteg gyerekeknek - írja a kecsup.hu.
Egyébként Zomborék ugyanilyen könnyen szavazták meg a Magyar Tudományos Akadémia megcsonkítását is. Akkor betudtak menni a Parlamentbe, amikor arról kellett volna dönteni, hogy gyermekes családokat ki lehet-e lakoltatni, akkor távol maradtak az országgyűléstől.
4. Szemereyné a kecskemétiek helyett Orbán Viktort választotta
A kecsup.hu úgy tudja Szemereyné Pataki Klaudiát 2019. szeptember 29-én egy kecskeméti rendezvényre várták. Csakhogy nem ment el, pedig választási kampányaiban mindig azt hangoztatta neki Kecskemét az első. Úgy látszik mégsem... Ugyanezen a napon beszédet mondott a Fidesz kongresszusán. Úgy látszik Orbán Viktor fontosabb volt számára, mint a kecskeméti lakosok. Az biztos, hogy Szemereyné úgy gondolta ha már így alakult, akkor nagyon kedves, bár a valóságtól kicsit elrugaszkodott dolgokat is elmondhat beszédében. Konkrétan letagadta, hogy anno (még a Gyurcsány kormány idején) megállapodás született a Kecskemétre költöző Mercedes gyárról. Ám a tények makacs dolgok, könnyen utána lehet nézni az igazságnak, ezzel nem számolt a polgármester.
Hazugságok ide vagy oda valami hiba mégis lehetett, hiszen a Modern Városok programban beígért Izsáki úti négysávosítás lehetőségét egy tollvonással húzta keresztül a kormány.
5. Havi egymilliót kap a fideszes önkormányzattól a CÖF egyik vezetője
Király József, a szocialisták Bács-Kiskun megyei elnöke a Népszavának elmondta, hogy Mészáros László, a Civil Összefogás Fórum (CÖF) egyik vezetője havi egymillió forintot kap az önkormányzattól. "Mészáros László, aki a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület vezetésében is részt vállal, hét éve vesz föl pénzt a kecskeméti önkormányzattól, és ezalatt - a kiadó vezetőjeként - "fideszes reklámújsággá silányította a nagy hagyományú Kecskeméti Lapokat" - nyilatkozta a lapnak Király.
Emellett szakértői díjat is fizetnek Mészárosnak. Az MSZP-s politikus szerint meg kell vizsgálni milyen teljesítés volt Mészáros megbízásai mögött. Valamint erkölcsileg is aggályosnak tartja a dolgot.
+1 Zombor Gábor és Salacz László is megszavazta a börtöntörvényt, most eltörölnék
Salacz László és Zombor Gábor szavahihetőségéről árulkodik, hogy 2016-ban maguk is megszavazták azt a törvényt, amely kártalanítást ígért az elítélteknek. Ez az a törvény, melyet idén januárban Orbán Viktor felfüggesztett, a kormány pedig megszavazott, így a büntetésvégrehajtásban résztvevő raboknak a fogva tartási körülmények miatt megítélt állami kártérítések kifizetését eltörlik. Salacz László még 2016-ban azt mondta „összességében elmondható, hogy a zsúfoltság enyhítésére a jogszabály-módosítás és a férőhelybővítés hosszabb távú megoldást adhat.” 2020. január 18-án ugyanerről a törvényről azt írta Facebook oldalán, hogy "a börtönkártérítések felfüggesztése az első lépés a börtönbiznisz felszámolására."
Fotó: MTI/Ujvári Sándor